Lóbab

A hüvelyesek rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak családjába tartozó faj.

Felhasználási területei:

1. Abraktakarmány: Magas keményítő-, fehérje- és rosttartalmának köszönhetően kedvező élettani hatása van. Más fehérjenövényekkel összehasonlítva 3. legnagyobb fehérjetartalommal rendelkező nagymagvú hüvelyes növény a szója és a csillagfürt után.
2. Zöldtakarmány: Jellemzően kevert vetéseket alkalmaznak. Társítható borsóval, bükkönnyel, kukoricával, kalászos gabonákkal, illetve napraforgóval. Fonnyasztás után vagy segédanyag hozzáadásával szilázs készíthető belőle. Hüvelykötést követően, amikor a magvak még zöldek és puhák, akkor van a legkedvezőbb idő a silózásra.
3. Élelmiszer: A földközi-tenger keleti partvidékén, valamint a Közel-Keleten régóta alkalmazott élelmiszernövény. Zsenge, hüvelyes állapotában fogyasztható. Érettebb állapotában a mavakat kifejtve, főzve és passzírozva történik a felhasználása. Száraz hőkezelés utáni őrléssel, liszt formájában használható élelmiszer vagy tésztaiparban.

Termesztése: Szántóföldi munkálatai teljesen gépesíthetők, nincs speciális eszközigénye. Az ország csapadékosabb, nyugat-dunántúli területei kedvezőek számára. Pl.: Győr- Moson- Sopron-, Vas-, Zala-, Veszprém-, Somogy megye. A gyengén lúgos vagy közömbös talajok a előnyösek számára. Kevésbé csapadékos részeken öntözést igényel. A virágzás kezdetétől a sárgaérésig a csapadékigénye 180-230 mm.

Elővetemény- igénye: Legkedvezőbb számára a gabonafélék, de nem túl igényes az előveteményre. Az AKG előírásai alapján 4-5 évig kerülni kell a pillangósvirágúak egymás utáni termesztését. A napraforgó és az őszi káposztarepce, mint elővetemény kerülendő az árvakelések miatt. A lóbab a gyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumoknak köszönhetően képes megkötni a légköri nitrogént.

Talajművelés, tápanyagellátás: Korai vetésű. Az őszi szántást követően tavasszal el lehet munkálni. A jó minőségű vetőágy kialakítása érdekében kombinátorozni kell. Ősszel, illetve tavasszal biztosítani kell a tápanyagellátást.

Tápanyagmennyiség:

• tápanyagban gazdag tájakon: 100:80:120 kg/ha NPK hatóanyag,
• tápanyagban és foszforban szegényebb területeken: 100:100:150 kg/ha,
• káliumban szegényebb területeken 100:80:170 kg NPK hatóanyag javasolt.

Vetés: Optimális esetben vetési idő március 10 és április 10 között van. Sortávolság 24 cm, vetésmélység 8-10 cm, vetőmagmennyiség 50-55 db csíraképes mag/m2. A vetőmag mérete nagy, ezért mélyebb földrétegbe kell elhelyezni, hogy elegendő vizet tudjon felvenni.

Ezermagtömeg:

• kismagvú fajtáknál 350-550 g, 500-600 ezer csíra/ha, azaz 210-275 kg/ha,
• közepes magvúaknál 550-750 g, 400-500 ezer csíra/ha, azaz 275-300 kg/ha vetőmagmennyiség szükséges.

Növényvédelem: Rovarölő szerekkel védekezhetünk a rovarkártétel ellen (pl.: csipkéző bogarak és a fekete répa-levéltetű). Ezzel a vírusos megbetegedéseket ellen is védekezünk. A valódi lóbab mozaik, a közönséges lóbab mozaik, a borsómozaik, a tehénborsó mozaik vírus, csak egy része a vírusos megbetegedéseknek. Gomba és baktérium okozta megbetegedések ellen is védekezhetünk fungicidekkel. Pl. botritiszes betegség, aszkohitás levél- és hüvelyfoltosság, csokoládéfoltosság, alternáriás betegség, hervadások /Fusarium spp./, lóbabrozsda. Célszerű eleve gyommentes terület alkalmazni. Vetés után, kelés előtt preemergens, majd posztemergens kezelést végezhetünk a gyomosodás ellen.

Betakarítás, tárolás: Tenyészideje 100-130 nap fajtától függően. Betakarítása nyár végére esik, amikor a levelek lehullanak és a hüvelyek feketévé válnak és a mag 16-18 százalékos nedvességtartalmú. Betakarítása kora reggel vagy késő este történik a mag vonult állapotában. Termésátlaga 3-4 t/ha.