Bükköny

Jellemzői: Pillangósvirágúak családjába tartozó nemzetség. Általában tavasszal vetik támasztónövénnyel együtt. Jó előveteménynek számít a nitrogéngyűjtő képességének köszönhetően. Legjobban a kötött és középkötött vályogtalajokat kedveli. A szárazságot viszont megsínyli. Magyarországon elterjedt és értékes takarmánynövénynek számít a közönséges vagy tavaszi bükköny, szöszös bükköny és a pannon - bükköny.

Fajtái: 

• Tavaszi bükköny: Általában zab támasztónövénnyel párosítják.  Gyökérzete valamivel gyengébb, mint a szöszös bükkönyé. Szára kapaszkodó, levelei gyengén szőrözöttek. Kék, lila virágai vannak és a levelek hónaljában, egy-kettesével ülnek.

Vetésideje: tavasz

Sortáv: Zabbal, gabonasortávra

Vetőmagszükséglet: 175 kg/ha a vetőmagszükséglet, ebből 60—70% a bükköny.

 Főleg zölden etetik; körülbelül 15—20 t/ha zöldtömeget terem. Magnak a ritkább részét hagyják meg; 1 — 1,5 t/ha mag és kb. 1,5-szer annyi szalma takarítható be. Mivel nem azonos időben szárad a zabbal, ezért szénát nehéz belőle készíteni.

• Szöszös bükköny: Mélyebbre leható gyökérzettel rendelkezik. Bíborlila-sötétkék sziromlevelei fürtöt alkotnak. Gyenge magkötés jellemzi. Jól alkalmazkodik, szárazságot a jobban tűri és télálló. Zöldtakarmányozásra és silózásra alkalmas.

Talajra nem igényes.

Vetésidő: Ősszel, rozzsal v. búzával. 100 kg bükköny-maghoz 60—70 kg/ha támasztónövény-magot szoktak társítani. Áprilisban kaszálható már és zöldtömege 20—25 t/ha körül van. Ajánlott silózni elévülés előtt. Ritkább állományról is 300— 600 kg/ha magot lehet fogni.

• Pannon bükköny: Szára húsosabb, szőrzete alig van, levele viszont több. Igényesebb a termőhelyre, cserébe jobb és valamivel több takarmányt ad. Főleg búzával vetik együtt. Termesztése hasonló a szöszös bükkönyéhez. Legjobb takarmányértékkel rendelkezik a bükkönyök között. Gabonafélékkel vetve, a legkorábbi zöldtakarmányt adja. Fonnyasztani és szilázsként is használhatjuk. Fagyálló, jól tűri a hideget. A korai betakarításnak köszönhetően bármilyen utónövénye lehet.