Feltételesség

KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOK

1. Bevezetés

2023-tól egy új ciklus indul, mely a különböző stratégiákat olvasztja egybe. Ennek keretén belül vannak kötelezően és önkéntesen vállalható feladatok.

• Kötelező:
• Feltételesség vagy kondícionalitás (bővebben olvasható a 2-es fejezetben)
• Önkéntes:
• Klímavédelmi és környezeti intézkedések a II. Pillérben (AKG, ÖKO)
• Agro- Ökológiai Program (AÖP)

2. Feltételesség

A zöldítés és a kölcsönös megfeleltetés 2023-tól beépül a kötelező és az önkéntes vállalásokba.

2.1. HMKÁ 1 Állandó gyepterület fenntartása az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján

A feltört gyepterületek visszaállítási kötelezettsége abban az esetben áll fenn, ha az ország gyepterülete a 2018. évi referenciaarányhoz képest 5%-nál nagyobb mértékben csökken. A visszaállítási kötelezettségről a gazdálkodónak az illetékes hatóság fog értesítést küldeni, mely pontos utasításokat fog tartalmazni a visszaállítás módjáról. Ezt 5 évig kell fenntartani.

A gazdálkodónak a következő évi egységes kérelemben kell nyilatkoznia arról, hogy eleget tett a visszaállítási kötelezettségnek. Meg kell jelölnie az állandó gyepterületei közül azokat, amelyeket az előző évi visszaállítási kötelezettség miatt alakított ki. Ideiglenes gyepterület állandó gyeppé alakítása esetében ezen felül a gazdálkodónak arról is nyilatkoznia kell, hogy hány évre visszamenőlegesen minősül a szóban forgó terület ideiglenes gyepnek.

Nem keletkezik visszaállítási kötelezettség akkor, ha az állandó gyepterületet beerdősíti a kezelője kivéve, ha az erdősítés során karácsonyfa- ültetvény vagy energetikai faültetvény telepítése történt. Továbbá, nem teljesíthető a visszaállítási kötelezettség ökológiai gazdálkodásban részt vevő területen, kivéve ha más módon a visszaállítás nem teljesíthető.

2.2. HMKÁ 2 Vizes élőhelyek és tőzegláp védelme

Magyarország él az Európai Bizottság (továbbiakban: EB) által nyújtott engedménnyel, így ezt az előírást 2025-től fogja bevezetni.

2.3. HMKÁ 3 Tarló, nád, valamint növényi maradvány  égetésének tilalma

Az előírás értelmében tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése, kivéve, ha a területen kártevő, vagy kórokozó jelenik meg és a növényvédelmi hatóság védekezési intézkedésként határozattal rendeli el az égetést.

2.4. HMKÁ 4 A felszíni vizek mentén vízvédelmi sávok kialakítása

Műtrágya, szervestrágya és növényvédőszer kijuttatása:

• Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (továbbiakban: MePAR) grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávon belül. A partvonaltól mért védőtávolság 3 méteres sávra csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű,
• völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávon belül,
• a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávon belül.

A meghatározott védőtávolságok szervestrágya esetében nem vonatkoznak az itatóhelyet megközelítő legeltetett állatok által elhullatott trágyára.

Amennyiben a vízfolyások mentén kialakított védelmi sávokat  a HMKÁ 8 előírásban nem termelő tájképi elemként szeretnék elszámolni, akkor ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenység nem folytatható, kizárólag a kultúrállapotot biztosító tevékenység, azaz tisztító kaszálás, tisztító legeltetés és mechanikai gyomirtás végezhető. A védőtávolság nem csökkenthető 5 m alá, ha a mezőgazdasági termelő a vízvédelmi sávot HMKÁ 8 nem termelő tájképi elemként el kívánja számolni.

2.5. HMKÁ 5 A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét

A 12%-nál meredekebb lejtésű területen a kapásnövények – beleértve a kukorica, napraforgó, valamint az őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése.

Az előírásban foglaltak alól abban az esetben mentesül a gazdálkodó, ha az erózióveszély csökkentésére:

• direktvetést alkalmaz,
• szintvonalas művelést folytat és/vagy,
• a rétegvonalakkal párhuzamos, illetve az eróziós jegyeket mutató területeken lefolyást gátló füvesített vagy fás erózióvédelmi sávokat10 alakít ki.

 Az erózióvédelmi sávnak (3-20m szélességben) a tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább 100 méterenként jelen kell lennie azzal, hogy amennyiben a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan (8. ábra):

• kevesebb mint 30 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak össze kell kötnie a tábla két szélét;
• 30 és 50 m között futnak egymástól, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 m hosszúnak kell lennie és a sáv valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 m-nél;
• több mint 50 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság lehet a sáv vége és a tábla széle között.

2.6. HMKÁ 6 Minimálisan megkövetelt talajborítás a fedetlen talaj elkerülésére a legérzékenyebb időszak(ok)ban

Nyári betakarítású kultúra után egy hónapon belül őszi kultúrát kell vetni.

Ha egy hónapnál több idő telik el, akkor másodvetés szükséges vagy a tarlót fenthagyása.

Az ültetvények esetében két előírás kerül bevezetésre:

• 12%-nál meredekebb lejtőn található ültetvényeknél legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorközök talajtakarásáról,
• minden ültetvény esetében az ültetvény kivágását követően, amennyiben a gazdálkodó újra kívánja telepíteni, a kivágás és az újratelepítés közötti időszakban biztosítani kell a talajtakarást, figyelmebe véve az előkészítéshez szükséges agronómiailag indokolt időt.

2.7. HMKÁ 7 Szántóföldi vetésváltás (kivéve a vízborítás alatt termesztett növénykultúrákat)

A vetésváltás úgy valósul meg 3 éven belül, hogy a 3 év alatt legalább egyszer különböző főnövényt termeszt, mint a másik két évben. A két főnövény között megfelelően vetett másodvetés úgy tekintendő, hogy azzal a vetésváltás teljesül. Fontos, hogy a másodvetésben mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, mely előírás vonatkozik a keverékek minden komponensére is.

Ezen szabály alól kivételt képeznek az önmaguk után nem vethető növények:

• burgonya
• napraforgó
• káposztarepce
• szójabab
• cukorrépa
• olajtök
• dinnye

A másodvetés azonban itt is megtöri a sort. Ezt a 10 hektár alatti szántóval rendelkező gazdálkodóknak is be kell tartania.

Vetőmagtermesztés céljából vetett hibridkukorica legfeljebb 4 évig termeszthető önmaga után.

HMKÁ 7 előírás alóli kivétel:

A gazdaság kivételt képez abban az esetben:

• Üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb
• a támogatható mezőgazdasági területük több mint 75%-a állandó gyepterület, illetve vízzel elárasztott növények (rizs) vagy ezek kombinációjából tevődik össze
• a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb takarmánynövények, parlag,hüvelyes növények - kivéve szója- vagy ezek kombinációja alkotja. A gazdaságon belül az alábbi területeken nem kell megvalósítani a vetésváltást:
• Évelő szántóföldi kultúrák, beleértve az ideiglenes gyepet, valamint a víz alatt álló kultúrákkal borított területek
• parlagon hagyott területek

2.8. HMKÁ 8 Biológiai sokféleség megőrzése

Ebben az előírásban a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható:

• a szántóterületek legalább 4%-a kifejezetten nem termelő területnek vagy tájképi elemnek kell lennie, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is, VAGY
• a szántóterület legalább 7%-a nem termelő terület vagy tájképi elem, beleértve a parlagon hagyott földterületeket továbbá a növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés (zöldtrágya/takarónövény) vagy nitrogénmegkötő növényeket.

 Amennyiben a gazdálkodó a 7%-os mértéket választotta, akkor annak úgy kell megoszlania a gazdaság teljes szántóterületéhez viszonyítva, hogy a 7%-ból:

• legalább 3%-ban valósít meg parlagon hagyott földterületet vagy nem termelő tájképi elemet, és
• legfeljebb 4%-nak megfelelő területen pedig, nem termelő tájképi elemnek vagy parlagnak vagy növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai másodvetésnek vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell lennie (vagyis megengedett a termelési célú használat is).

2.9. HMKÁ 9 Környezeti szempontból érzékeny állandó  gyepterületként megjelölt gyepterületek átállításának vagy  felszántásának tilalma a Natura2000 területeken

A környezeti szempontból érzékeny Natura2000 gyepterületek átalakítása (pl. erdőtelepítés) és felszántása.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara